(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)


Rendszertani besorol�s:
PAPAG�JF�L�K --- Val�di papag�jok --- F�papag�jok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Neophema)

Angol neve: Turquoise Parrot

Latin neve: Neophema pulchella
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Schoensittich

Sz�rmaz�si hely: D�lkelet-Ausztr�lia

�tlagos �letkor: 12 �v

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 20 cm

Tests�ly: 40 g

Ivar�retts�g: 1 �ves korban

Nemek megk�l�nb�ztet�se: A toj� arca halv�nyabb, kant�rja s�rg�sfeh�r, nyak�nak el�lsõ r�sze �s begye z�ld, a v�r�s sz�rnyfolt hi�nyzik, als� sz�rnyfel�let�n a feh�rvonal j�l l�that� (a k�pen a jobb oldali mad�r a toj�).
Lengyel szerint (Mad�rbar�t lexikon) a h�m v�ll�n jellegzetes v�r�s folt h�z�dik, amelyet m�s Neophem�kkal val� keresztez�skor �r�k�t.
A toj�n�l ez a jel nincs meg, tov�bb�, m�g a h�m fej�n a fejtetõ egy r�sz�t is bele�rtve, a homlok �s az arci r�sz is t�rkizk�k, a toj�n�l elmos�dottabb a k�k �s a kant�ron megszakad.
Ut�bbi itt z�ldessz�rke, s a szem alatt �tmegy a fej z�ldj�be. Egy�bk�nt az ivarok teljesen egyform�k: a tark� �s a h�t z�ld. A sz�rnyfedõk s�t�tk�k rajzolatos vil�gosk�kek, az evezõk szint�n.
A test alul, bele�rtve a begyet is, s�rga, de az als� farkfedõk fel� k�zel�tve halv�ny r�zsasz�n p�rt kapnak.
A kifejlett madarak csõre �lomsz�rke (a h�mek� �ltal�ban feket�s).
A toj�j�t �ssze lehet t�veszteni a v�r�sbegyû papag�j toj�j�val, de kis figyelemmel a baj elker�lhetõ: az evezõket �rintõ k�k sz�rnyfedõk�n itt nincs feh�res d�sz�t�s, a mell, b�r vil�gos, kev�sb� aranyos, s legfõk�ppen a bajusz k�kje itt lekerek�tett, a v�r�sbegyû toj�kn�l pedig h�romsz�g alak� �s m�lyen leny�lik hegye a nyakoldalra. A fiatal madarak a sz�leikre hasonl�tanak, de azokn�l kev�sb� sz�nesek.
F�szkeltet�s: faod�: Lengyel szerint 15x15x28 cm-es, Arndt szerint 15 x 15 x 30 cm-es a r�pny�l�s 5 cm. A toj� egyed�l k�lt, a h�m eteti. A k�lt�si idõszaka n�lunk �ltal�ban m�rcius - �prilisban szokott kezdõdni. A h�m a k�lt�si idõszakban agressz�v lehet, ak�r a saj�t csal�dj�val szemben is.

Toj�sok sz�ma: 4 - 7

Kotl�si id�: 18 - 21 nap

Kirep�l�si id�: 4 - 5 hetes korban. Ezt k�vetõen kb 3 h�ttel v�llnak a fi�k�k teljesen �n�ll�v�, ekkor v�lasszuk el õket a sz�lõktõl. Kisz�nezõd�s 5—8 h�napos korban.

Etet�s: A II. s�ma szerint (l�sd: Tart�s, idom�t�s). Kendermagot csak nagyon keveset adjunk, vagy egy�ltal�n ne, ezen fel�l adjunk m�g z�lds�geket, gy�m�lcs�ket, l�gyeles�get.

Tart�s, elhelyez�s: A szakirodalom viszonylag nagy voliert (3 x 2 x 1 m) javasol, v�dõh�zik�val kieg�sz�tve. A tapasztalat ezzel szemben viszont azt mutatja, hogy ez a faj m�r egy 70x50x50 cm-es kalitban is szaporodik. Ez azonban szerintem kicsi, ink�bb tudom elk�pzelni egyed�l tartott mad�r sz�m�ra. Az mindenesetre biztos, hogy a javasolt volier m�retben m�r kol�ni�ban is lehet keltetni. Lengyel szerint nagy hõig�nyû huzatra �rz�keny mad�r, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy t�len z�rt, �s fagymentes helyen kitelel, fûteni k�l�n nem kell r�. Csendes, nyugodt mad�r, hanga dallamos, teh�t ide�lis szobat�rs lehet. Nem f�l�nk, k�nnyen szel�d�l, m�s hasonl� m�retû madarakkal a k�lt�si idõszakon k�v�l egy�tt tarthat�, Szeret a talajon m�szk�lni, abban turk�lni, ami a fertõz�s vesz�lyeit n�veli, teh�t gyakrabban kell takar�tani.

Egy�b tudnival�k: Eredeti �lõhely�n a ny�lt erdõs�gek, szavann�k, hegyoldalak �s v�zfoly�sok madara. A sz�zad elej�n majdnem eltûnt ez a faj, a kutat�k felt�telezik, hogy ebben nem csak a mezõgazdas�gnak, ill. az embernek volt szerepe, hanem val�sz�nûleg egy s�lyos j�rv�ny puszt�totta el a popul�ci� z�m�t. A vesz�ly elm�lt, de m�g most is ritk�n lehet l�tni. �ltal�ban egyed�l, p�rban, vagy kis (20-30 fõs) csapatokban fordul elõ. Meglehetõsen f�l�nk mad�r, kiv�ve a k�lt�si idõszak alatt. T�pl�l�k�t a talajon keresi, r�pte hull�mz�, gyors, sebes sz�rnycsap�sokkal. Felsz�ll�s elõtt egy kicsit fut a f�ld�n. K�lt�si idõszaka augusztus �s december k�z� esik, ekkor �ltal�ban eukaliptuszf�k magasan elhelyezkedõ �regeiben k�lt


Felhaszn�lt irodalom: Dr. Romh�nyi Attila: A F�ld papag�jai, Lengyel Tibor: Mad�rbar�t lexikon, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots

K�PEK A FAJR�L >>>

�kes papag�j (Neophema pulchella)

D�lkelet-Ausztr�li�ban �l, 21-22 cm nagys�g�, a toj�n�l a v�r�s v�llfolt hi�nyzik. Mivel a m�lt �vsz�zad v�g�n eredeti �l�hely�n elt�nt, kihaltnak v�lt�k, de a h�szas �vek v�g�n ism�t megjelent, s helyenk�nt ism�t elszaporodott. 4-8 feh�r toj�s�n a toj� kotlik 17-18 napig. A fi�k�k 28 napos korukban rep�lnek ki. T�pl�l�ka k�les, f�nymag, napraforg�mag, zab, toj�sos �s z�lds�geles�g, gy�m�lcs�k.

Egy�b

Sokf�le t�pl�l�kot szoktam adni madaraimnak, hogy sz�nesebb� tegyem az �trendj�ket. P�ld�ul csipkebogy�t, bodzavir�got, ny�rfa, f�zfagallyakat, a k�risfa term�s�t, sov�ny f�tt h�st csontost�l. A f�zfagally a t�rpepapag�joknak n�lk�l�zhetetlen a f�szek�p�t�shez, de a t�bbi is elcsipegeti a k�rg�t, r�gyeit, leveleit. �gy nem n� t�l a cs�r�k, karmuk. Arr�l nem besz�lve, hogy a f�zfa igen eg�szs�ges, sok benne az �sv�nyi anyag. A f�zfate�t, mint gy�gyhat�s� k�sz�tm�nyt a hum�ngy�gy�szatban is haszn�lj�k. A csipkebogy� sok C-vitamint �s karotint tartalmaz. A f�tt h�snak magas a feh�rjetartalma �s a vastartalma is jelent�s. A neophem�k, nimf�k, ver�bpapag�jok lecsipegetik a csontr�l a h�st, az agapornisok �s a kecskepapag�jok a v�konyabb csontokat is meg ill. sz�tr�gcs�lj�k, a kiss�ndorok pedig a csirke combcsontot is megeszik. A csontban sok a kalcium �s a foszfor, a h�s pedig madaraim feh�rje kieg�sz�t�s�nek sk�l�j�t teszi sz�lesebb�.

�sv�nyi anyag- �s vitamin kieg�sz�t�k Papag�jaim el�tt egy kis t�lban mindig �ll Zeolit �s Univit B vagy Nutrafort 3 kever�ke �s kvarchomok, amib�l �tv�gy szerint fogyasztanak. A Zeolit �sv�nyi anyag kieg�sz�t�, makro- �s mikroelemeket tartalmaz, megel�zi a kannibalizmust �s a tollt�p�st. Az Univit vagy Nutrafort pedig baromfiak sz�m�ra gy�rtott vitamin kieg�sz�t�, valamint megfelel� ar�nyban tartalmaz kalciumot �s foszfort. A kvarchomokra az�rt van sz�ks�g, hogy a mad�r megfelel�en meg tudja em�szteni a takarm�nyt a z�z�gyomr�ban.

Alapvet� jelent�s�g�, hogy a papag�j el�tt mindig friss, tiszta, cs�raszeg�ny, megfelel� h�m�rs�klet�, iv�v�z min�s�g� v�z legyen. A vizet naponta egyszer, ny�ron k�tszer h�romszor is cser�lni kell. A v�z nagyon hamar megromlik, megb�d�s�dik, ha meleg van, a mad�r bele�r�ti a b�lsar�t, belehordja az �lelmet, f�tt toj�st stb. A szennyezett, b�d�s v�z a legnagyobb rizik�faktor, a legkomolyabb fert�z�si forr�s. A d�szmadarak takarm�nyoz�sa, a t�pl�l�anyag ig�ny optim�lis kiel�g�t�se mind a papag�jok tart�s�nak, a hossz� �lettartam el�r�s�nek, mind a c�ltudatos teny�szt�i munk�nak, a megfelel� sz�m� �s min�s�g� ut�d el�r�s�nek alapja. Ez�rt k�v�natos, hogy tiszt�ban legy�nk az egyes papag�jfajok ig�ny�vel, �s a takarm�nyf�l�k beltartalmi mutat�ival.

Moln�r Andrea (Debrecen)
A f�nyk�pek Moln�r Andrea ki�ll�tott d�szmadarair�l k�sz�ltek.
Fot�k: Kov�cs G�za