Rzss trpepapagj
(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)
Rendszertani besorols:
PAPAGJFLK --- Valdi papagjok --- Trpepapagjok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Agapornis)
Angol neve: Peach-faced Lovebird
Latin neve: Agapornis roseicollis
(jelenlegi, illetve korbbi elnevezsek)
Nmet neve: Rosenkoepfchen
Szrmazsi hely: Dlnyugat-Afrika
tlagos letkor: 10 v
Testnagysg (Fejtettl farokvgig mrve) : 15 cm
Nemek megklnbztetse: Csak szakrtõi vizsglattal lehetsges. A toj madarak medencenylsa nagyobb. A fiatal madarak homloka halvny srgszld, a viaszhrtya feletti rsz halvny rzsasznû, csõrk felsõ kvjn fekete folt tallhat
Fszkeltets: 20x 20 x 30 cm-es faod, 6 cm-es rpnylssal.
Tojsok szma: 4 - 5
Kotlsi id: 23 nap
Kireplsi id: 43 nap
Etets: II. sma alapjn (lsd: Tarts, idomts), kiegsztve gymlcskkel, zldsgekkel. Felttlenl adjunk lisztkukacot, vagy hangyabbot, illetve lgyelesget.
Tarts, elhelyezs: Az sszes trpepapagjra vonatkozik, hogy felttlenl prban tartsuk õket! Ezek a madarak igen sok mozgst ignyelnek, ezrt a mretkhz kpest viszonylag nagy helyen javasolt elhelyezni õket. A szakirodalom termszetesen tgas voliert javasol (1 m3 lgterû), de a hazai tapasztalat azt mutatja, hogy ennek mr a fele is elg ahhoz, hogy a madarak tenysszenek, sõt van, ahol mg ennl is kisebb helyen vannak. A fenti mretû volierben akr hrom prt is elhelyezhetnk, viszont elgg sszefrhetetlen madarak, ezrt ms fajokkal nem tarthat egytt, valamint a prok kialakulsa utn rdemes azokat kln tartani. A klsõ rpdben nyron kint tarhat, a hidegtõl nedvessgtõl azonban vni kell. A fagytl vni kell, a fiatal madaraknl a hõmrsklet ne cskkenjen 10C al. A kaliton/volieren bell felttlenl biztostsunk szmra alvdobozt. Aktv, szvs, kzepesen zajos papagj, szeret rgcslni elsõsorban friss fagakat, szeret frdni, annyira, hogy forrbb napokon tbbszr is meg kell tltennk a frdõednyt, mert kifrdi belõle a vizet.
Egyb tudnivalk: Eredeti lõhelyn a tengerpart s a dombos-hegyes ( max. 1600 m) szraz erdõsgekben tallhat meg, ltalban prokban, kis csapatokban. Rpte gyors, kanyargs, a fk kztt gyesen lavrozik. Kltsi idõszaka ltalban februrban kezdõdik, kolnikban klt sziklahasadkokban, szvõmadr elhagyott fszkben.
Egy alfaja van, az Agapornis roseicollis catumbella, mely alapszne vilgosabb, a homloktjon levõ folt sttebb, pofatjkn s begyn vrses rnyalat, lõhelye Angola dli rsze.
Felhasznlt irodalom: Dr. Romhnyi Attila: A Fld papagjai, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots
|