Gould-amandina

Chloebia (Erythrura) gouldiae

Elterjed�s: Ausrtr�lia �szaki r�sze, f�leg a Kimberley k�rzet; 3 alap sz�nv�ltozata (s�rga, piros �s fekete fej�) l�tezik.

�l�hely: szavann�k, f�ves s�ks�gok, ny�lt erd�s�gek.

F�szekalj: 5-6 toj�sdad, kiss� f�nyes, feh�r toj�s.

Kotl�si id�: 14-16 nap, mindk�t nem kotlik, de �jszaka csak a toj� �l a toj�sokon.

Kirep�l�si id�: 23-26 nap.

�tlagos �lettartam: 7 �v.

A nemek megk�l�nb�ztet�se: a nemek hasonl�ak, de a toj� hasa fak�bb sz�n�.

Fiatal egyedek: a h�t ol�vz�ld, a farok �s sz�rny sz�rke, a fels� farktollak k�kessz�rk�k, a pofat�j�k, a torok �s a has feh�res, a cs�r szarusz�n�.

M�ret: 12.5-14 cm.

10 cm hossz� sz�lakat bocs�ssunk rendelkez�s�kre. Ne fukarkodjunk a f�szekanyaggal, mert bizonyos p�rok el�szeretettel raknak termetes f�szket.
A hideget nem viselik el, a legjobb k�lt�si eredm�nyeket 25 ^oC feletti h�m�rs�kleten �rhetj�k el. A vedl�s csak akkor zajlik le rendben, ha a h�m�rs�kletet soha nem hagyjuk 22 ^oC al� esni. A beteg madarakat k�l�n�ts�k el, �s tartsuk 25 ^oC-on. Tapasztalataink alapj�n ilyen esetekben a legjobb az �lland�, 30 ^oC-os h�m�rs�klet. A vedl�s idej�n kifejezetten �rz�kenyek a h�m�rs�klet–v�ltoz�sra, �s ha a h�m�rs�klet 21 ^oC al� cs�kken, a vedl�s abbamarad. A p�ratartalom is rendk�v�l fontos, 25 ^oC-on igyekezz�nk 70 %-os p�ratartalmat biztos�tani. A k�rnyezet folyamatos megfigyel�s�hez j� min�s�g� h�m�r�re �s higrom�terre lesz sz�ks�g�nk.

Megjegyz�s: bizonyos p�rok kiv�l�an ell�tj�k sz�l�i feladatukat, m�sok fi�k�it a jap�n sir�lykapinty neveli fel, amely remek dajkasz�l�.

N�h�ny sz�nv�ltozat

Feh�r mell�: a stabil mut�ci�k k�z�l tal�n a legszebb. A tulajdons�g recessz�ven �r�kl�dik, �s mindh�rom alap sz�nv�ltozat eset�ben kiteny�szthet�. Egy feh�r mell� hordoz� ((heterozig�ta) �s egy feh�r mell� Gould-amandina keresztese felett�bb szerencs�s p�ros�t�s, mert �gy er�s eleven ut�dok j�nnek vil�gra.

Halv�nylila mell�: a h�m mells�vja halv�ny orgonalila. K�t feh�r mell� hordoz�, illetve egy feh�rmell� hordoz� �s egy feh�r mell� egyed keresztez�sekor j�n l�tre. Mindh�rom alap sz�nv�ltozat eset�ben kiteny�szthet�. K�s�rletek sor�n kimutatt�k, hogy ez a mut�ci� a feh�r mell� mad�rban domin�nsan, a norm�l (lila) sz�n viszont mindh�rom alap sz�nv�ltozatban recessz�ven �r�kl�dik. Halv�nylila mell� �s norm�l (lila) mell� mad�r keresztez�sekor �gy halv�nylila mell� hordoz�t kapunk.

K�k mell�: domin�ns mut�ci�, az 1970-es �vek k�zep�n j�tt l�tre. Neh�z kiteny�szteni �s fenntartani. Az ilyen h�m mellt�j�ka k�z�pk�k, a toj�� vil�gosk�k.

K�k: az 1960-as �vekben hozt�k l�tre Ausztr�li�ban. Mindh�rom alap sz�nv�ltozat recessz�ven �r�kli, �gy l�teznek k�k hordoz�k, amelyeket a test�k�n elsz�rtan megtal�lhat� n�h�ny k�k tollr�l ismerni fel.

S�rga (lut�n�): a piros �s s�rga fej� alap sz�nv�ltozat eset�ben teny�szthet� ki a lut�n� mad�r s�rga test�, �larca piros. Az 1960-as �vekben jelent meg Ausztr�li�ban, �r�kl�s menete autoszom�lis recessz�v, ma m�r stabil mut�ci�nak tekinthet�.

Feh�r (alb�n�): ezt a mut�ci�t – a s�rg�val egy�tt – a Holland G. Meggers stabiliz�lta. Az 1960-as �vekben teny�sztett�k ki, de a pontos genetikai oka m�g felfedez�sre v�r. A kutat�k arra jutottak, hogy lut�n�kat pasztellsz�n� madarakkal keresztezve feh�r ut�dokat kaphatunk. (A pasztellsz�n� madarak halv�nyabbak, ez h�be-h�ba mindh�rom alap sz�nv�ltozatn�l el�fordul.)

�trend: mint a zebrapinty eset�ben, de f�tt toj�s helyett gy�ri l�gyeles�get haszn�ljunk.

Ez a faj l�tv�nyos, szinte term�szetellenes sz�nezet�r�l h�res. Tapasztalatlan mad�rtart�k sz�m�ra nem aj�nlott. A legt�bbet ny�jt� kalitmad�r, ha a kond�ci�ja meg�rz�s�hez mindent megkap. Amint megszokta �j k�rnyezet�t (egy t�gas kalitk�t vagy r�ptet�t), nem lehet kiz�kkenteni a nyugalm�b�l. Alapvet�, hogy azzal a tisztelettel viszonyuljunk hozz�, amelyet meg�rdemel. Ha nyugodtan �s kedvesen k�zel�t�nk, a mad�r is hasonl�an reag�l.
Egy p�rt szobai vagy k�ls� r�ptet�ben is elsz�ll�solhatunk, DE t�gas kalitk�ban is sikeresen szapor�that�k, T�bb p�rt-legal�bb h�rmat, legfeljebb �t�t –nagyobb r�ptet�ben tarthatunk egy�tt. A f�szekod� aj�nlott m�rete legal�bb 15x15x25 cm, 5 cm-es r�pny�l�ssal. F�szekanyagk�nt friss vagy sz�raz f�vet haszn�lnak fel, de k�l�n�sen kedvelik a sz�n�t, a korhad� levelek v�zait, a sziz�lt �s a k�kuszrostokat, esetleg a kenderk�cot. A fullad�s elker�l�s�re legfeljebb