Rozellapapagj
Platycercus eximius
A rozellapapagj az egyik legsznpompsabb, legszebb Ausztrl papagj! Elssorban a szrazabb, nylt terletek lakja, gy a kontinens belsejben l fknt! Gyakran kisebb vrosokban is elfordulnak! Kltsi idszakon kvl is inkbb prokban vagy kisebb csapatokban lnek! A Platycercus nemzetsg tagja, gy is, mint a tbbi tag, roppant jl repl, emellett ajnlatos egy volierben csak egy prt tartani!
Beszerzse nagyon knny, emellett nem mondhat drga madrnak! Ha lehet csakis tenyszttl vsroljunk ellenkez nem prt, mgha nem is akarunk tenyszteni! Sose vegynk azonos nem prt, mert az egyik madr szmra fjdalmas halllal vgzdik... A nemek megklnbztetse nem nehz, a tollazat, valamint a fejforma segt! Ha mgis bizonytalanok vagyunk, krjnk segtsget egy tenyszttl! A rozellapapagjt ma mr szmtalan gynyr sznvltozatban tenysztik, valamint tallhat ms Platycercus fajjal val keresztezsbl adod hibridek!Tartsa nem mondhat nehznek, viszont arra oda kell figyelni, hogy a rozellapapagjnak iszonyatosan nagy mozgsignye van, ezrt a kalitkatartst kitrlhetjk a fejnkbl! Egy pr szmra mindenkpp ajnlott minimum 2X1X2 mteres szobai rpde, tbb rs rptetssel! Ha kerti rpdbe helyezzk, akkor is mindenkpp legalbb 4-5 mter hossz legyen a rpde! Vdhzikrl ne feledkezznk el! A volier mindenkpp fmbl legyen, az lrdak pedig vastag fagak, amiket idkznknt cserljnk! Tapasztalatbl mondom, hogy a rozellk szablyosan eszik a ft... Emiatt is rengeteg rghat dolgot adjunk nekik: krget, tobozt, kartonlapot, lombos gakat, fajtkokat stb. Cserepes nvnyeket is rakhatunk be, ami vagy kles, vagy bza vagy egyb gabonanvny. Etetse nem jelent nagy gondot, a nimfapapagjoknak sznt elesg megfelel neki! A napraforgmagbl a lehet legkevesebbet adjunk nekik, valamint fldimogyort s cirbolyafenymagot NE adjunk nekik! Tapasztalatom alapjn zldignye hatalmas, mr-mr kielgthetetlen. A rozellim egy negyed almt fl ra alatt benyomtak. Avokdn kvl minden gymlcs adhat nekik, valamint zldsg, ami nincs megpermetezve, ill. alaposan le van pucolva s mosva! llati eredet elesgknt ftt tojst adjunk nekik hetente, kthetente egyszer! Viszont kerljnk minden szott, cukrozott, zsros, fszeres, zestett dolgokat, gy ne vsroljunk a boltokban ilyen mzes-mzas mindenfle sznben, alakban s zben kaphat csrkoptatkat, ill. mzeskarikkat, rudakat. A madr nem tudja ezt a fajta ajndkot gy rtkelni, mint egy ember, neki nincs ilyenre szksg, emellett ezek a dolgok mind olyan anyagokkal vannak tele, melyek a madr egszsgt nagymrtkben krostjk! Csemegeknt csinljunk mi mzeskarikt, nem nehz, viszont mindent belerakhatunk, amit a madarak szeretnek! Receptet a honlapon bngszve tallsz az etets rszlegnl! Csrkoptat helyett adjunk nekik inkbb szpiacsontot, ami kielgti a madr kalciumignyt is. Az enymeim odavoltak a szpiacsontrt, szinte ktnaponta kellett cserlnem, mert olyan gyorsan sztmorzsoltk s megettk! Ne feledkezznk meg a madrhomokrl sem, amit legjobb, ha a fldre rakunk egy kisebb tlkba!
Szapora llat, kltsre knnyen foghat, ennek ellenre inkbb hagyjuk a tenysztst a tenysztkre, hiszen ehhez nagy szaktuds kell! ltalnossgban mindenki tancsolja, hogy rozellkat egyedl tartsuk, mert, mint a tbbi Platycercus faj, roppant aggresszv kltsi idszakban ms Platycercus fajjal (Stanley, Pennant, spadtfej rozella stb.) s ms rozellaprokkal szembe is! n is kln tartottam ket, viszont ugyanabbana szobban voltak zebrapintyek, nimfapapagjok s hullmospapagjok, melyekkel gond nlkl lehetett kzsen rptetni! Emellett megemltend mg, hogy a madarak imdnak frdeni! Hangosnak nem mondhat, dallamos hangjuk inkbb kellemes. Nagy helyignytl eltekintve (ami megoldhat!) elgg jl tarthatk laksban!
Tovbbi informcit a tartssal, etetssel, betegsgekkel, tenysztssel s mindennapi teendkkel kapcsolatban a honlapon bngszve tallsz!
A kpekrt ksznet thomas Schultz fotsnak: http://th-schultz.de/gallery/albums.php

Lersa: E fajnak hrom alfaja van, melyek kzl kettõ ltalnosan elterjedt madrtenysztõ krkben. Sznes brnk a kznsges rozella tollruhjt mutatja. Ennek fekete httollai srga sznnel szegettek. A test als rsze pedig zldessrga. Viszont a dszes rozella (Platycercus e. ceciliae) httollai s a test als rsze is egszen srga. E kt alfajt sokszor kereszteztk mr egymssal, gy ritkn tallunk egy-egy tiszta dszes rozellt. Hossza 300-380 mm. A nõstny fakbb.
Hazja: eredetileg a nylt szavannk lakja volt. Kelet Ausztrlia benpeslsvel prhuzamosan megtelepedett az ember kzelben is. Az erdõirts kvetkeztben elterjedsi terlete megnõtt. Igazi kultrmadr lett. Canberra s Sydney parkjaiban is otthonos.
A kltsi idõn kvl kisebb-nagyobb csapatokba verõdve jrnak lelem utn. Tpllkuk magvak, gymlcsk s rovarok. Gabonafldeken tetemes krt okoznak. Az almt s krtt klnsen szeretik. Ezzel szemben gyommag- s rovarpuszttsukkal sok hasznot is hajtanak. Ezrt a telepeseknek eltrõ a vlemnyk a rozella haszna s kra fell.
Viselkedse: az eddig trgyalt laposfark papagjokkal ellenttben a Platycercus fajok tudnak csnyn rikcsolni is. Ms papagjfajokkal s sajt fajval sszefrhetetlen.
Klts: a leggyakrabban tenysztett laposfarkak egyike. vente ktszer is klt. Nagysghoz viszonytva arnylag kis kalickban is klt, helyignye teht nem olyan nagy, mint a tbbi laposfark. Jl brja a hideget. A szabadban is teleltethetõ, de ilyenkor szksges, hogy a szabad volierhez egy zrt, szltõl s csapadktl vdett helyisg is csatlakozzk, amelyben az jszakt tltik. Hossz letû madr, s sokig termkeny. Irodalmi adatok szerint egy rozellapr 30 vig klttt, s vente 2 fszekaljat nevelt fel. Sokat frdik, arnylag knnyen klt. A kltsre belltott pr legalbb 2 ves legyen. Ha szabad volierben kltetnk, prilis kzepe elõtt ne kapjanak odt. Odmret: 20-25 cm alapterlet, 40 cm magassg s 7-8 cm rpnyls, mely az od tetejtõl 10 cm tvolsgra legyen. A hm begybõl eteti a tojt. A tojsszm 5-7. A toj 22-24 napig kotlik. A hm naponta nhnyszor az odn kvl eteti nõstnyt. A rozella rzkeny a kontrollra. A fikk lassan nõnek, de az regek mg 2-3 htig etetik õket. nllv vlsuk utn a fiatalokat tancsos az regektl elklnteni. A fiatalok a nstnynl is fakbb sznûek.
Tpllsuk : nagysgukhoz viszonytva keveset esznek. Magvak kzl: napraforgmag, zab, bza, fnymag, kles, kevs kendermag, mindez szrazon s csrztatva, fleg a melegebb vszakokban. Sok zldeledel: salta, tykhr, a gymlcsfk s fzfk vesszi. A fikk felnevelshez adjunk sok almt, krtt, srgarpt s pisktt.

(Dr. Romhnyi Attila: A Fld papagjai)
|