Le�r�sa: Hossza 33cm.  Alapsz�ne halv�nysz�rke, a tollak szeg�lye fej�n �s nyak�n vil�gosabb, has�n s�t�tebb �rnyalat�. Farcs�kja eg�szen vil�gos, csaknem feh�res-sz�rke. Sz�rnya 23-25cm, a k�zevez�k s�t�t-sz�rk�k, farkfed�i �s 8-9,5 cm-es farka korall-v�r�s. �risze s�rg�sfeh�r, fekete cs�re 3,5cm-es, l�ba s�t�t-sz�rke. A toj� csupasz pofafoltja a szem m�g�tt leker�tettebb, az orra kisebb, a fej profilban kerekebb; m�g a farktollak a h�mn�l ,,kil�gnak� az evez�tollak al�l, a toj�n�l rendszerint fedetten maradnak. A fiatalok farka s�t�tebb v�r�s, az als� farkfed�k sz�rk�k, csak cs�csi r�sz�k v�r�s, �risz�k el�bb (kb. 4 h�napig) s�t�t-sz�rke, majd vil�gos-sz�rke (egy�ves korig), k�s�bb s�rg�s �s kb. 2-3 �ves korban alakul ki a v�gleges sz�n�rnyalat. �l�helye: K�z�p-Afrika

T�pl�l�sa: Alaptakarm�ny: cs�kos napraforg�, kukorica, zab, b�za, k�les, f�nymag, kendermag, bors�. Ez sz�razon �s cs�r�ztatva egyar�nt. A f�l�rett napraforg�t �s a tejes kukoric�t sz�vesen fogyasztj�k.
Z�lds�g: f�l�rett kal�szos b�za-zab, l�s�ska, kender m�g z�ld felmagzott r�sze, ty�kh�r, sal�ta, s�rga, ill. feh�rr�pa, zeller reszelve l�gyeles�ggel keverve.
Gy�m�lcs: alma, kivi, ban�n, ritk�n narancs �s mandarin (ebb�l a t�l sok hasmen�st okozhat). 
L�gyeles�g: kem�nyre f�tt reszelt toj�s, kem�ny reszelt sajt, turmixolt lisztkukac �s el�re gy�rtott sz�raz l�gyeles�g, ami vitamind�s �s felsz�vja a nedvess�get, ez�ltal oml�ss� teszi a kever�ket. �n C�D�-t
haszn�lok.

Teny�szt�si tapasztalataim: A n�lam sz�letett J�k� toj� el�sz�r h�rom�ves kor�ban tojt le, egy n�gy�ves h�mmel volt p�rba �ll�tva, de csak a k�vetkez� �vben lett 2 fi�ka, melyeket 2 hetes kort�l k�zzel neveltem. A vadonbefogottakn�l t�z p�ld�nyt eresztettem tavasszal egy t�gas volierbe �s hagytam, hogy maguk v�lasszanak p�rt. Az �sze be�llt�val v�logattam sz�t p�rokra. Az eredm�ny: egy p�r m�r az els� t�len, 4p�r a k�vetkez� �vben keltett �s az�ta �vi 1-2 f�szekaljat nevelnek.
Keltet�sre sz�nt od�: 30 cm �tm�r�j� term�szetes fat�rzs vagy 50X30 cm alapter�let� 40 cm magas fekv�od�t haszn�lok. Mindkett�t elfogadj�k.
Teny�sz id�szak �ltal�ban a t�li h�napokra esik, de egy-egy p�r tavasszal, ill. ny�ron is kelt.
Volt egy p�r J�k�m, amelyik keltett novemberben, m�rciusban �s augusztusban is. Egy �ven bel�l 10 fi�k�t siker�lt felnevelnem t�l�k (az�ta sem volt ilyen). �ltal�ban h�rom toj�st tojnak, de el�fordul,
hogy kett�, ritk�bb esetben n�gy a toj�sok sz�ma. A toj�sokat 3 naponta rakja le. �ltal�ban m�r az els� toj�s ut�n elkotlik. Ha a mad�rh�zban sz�raz a leveg�, akkor aj�nlatos 2-3 naponta langyos v�zzel bespriccelni a toj�sokra, ill. az aljforg�csra. Az els� fi�ka 28 napra kel ki az elkotl�st�l sz�m�tva. Az esetek 90%-�ban j�l nevelnek, de a gy�r�z�s miatt 17-20 napos korban a fi�k�kat el kell venni �s ut�na nem aj�nlatos visszatenni, mert a sz�l� ler�ghatja a fi�ka l�b�t a gy�r� miatt. Ett�l kezdve k�zzel nevelem a b�biket. A
nevel�shez Kaytee nevel�t�pot haszn�lok �s 4 hetes korig h�rom �r�nk�nt etetek. Az inkub�tor h�m�rs�klete 33 fok. A fi�k�k n�veked�s�nek ar�ny�ban cs�kkentem a h�m�rs�kletet �s �tt�rek a 4
�r�nk�nti etet�sre.Hat hetes korban elkezdnek ny�lni a tollacsk�k, ilyenkor teszem �ket
szobah�m�rs�kletre egy kartondobozba. Aljzatnak �ltal�ban hull�mpap�rt haszn�lok, ugyanis a J�k�kra jellemz�, hogy kaparnak,r�gj�k a forg�csot �s ilyenkor beleker�lhet a cs�r�kbe a
forg�cs, amit lenyelnek, ez k�ztudottan b�gy elz�r�d�shoz vezethet. 10 hetes korban kiker�lnek kalitk�ba, �s m�r felk�n�lok nekik tejes kukoric�t, sajtot, ban�nt, cs�r�ztatott magvakat. Ha m�r csipegetnek
naponta h�romszor, majd k�tszer �s v�g�l m�r csak este kapnak b�bi
t�pot.12-13 hetes korban �n�ll�v� v�lnak.Az egyed�l tartott, kedvenc madarak sok t�r�d�st �s foglalkoz�st
ig�nyelnek.

Forr�s: De�k J�nos