Rizspinty

A legr�gebben tartott, teny�sztett �s Eur�p�ba import�lt d�szpintyfaj. K�n�ban m�r 400 �vvel ezel�tt kiteny�sztett�k a vad sz�nezett�l elt�r� feh�r sz�nv�ltozat�t. Rendk�v�li mad�r. Sz�p, intelligens �s rendk�v�l sz�v�s. Tetszet�s k�lseje, mindig ac�lszer�en f�nyes �s egys�ges tollazata az egyik legkedveltebb d�szmad�rr� tette.

Elnevez�s�t illet�en tudni kell, hogy latin neve Lonchura oryzivora vagy Padda oryzivora, magyarul Rizspintynek nevezik. A magyar megnevez�s a n�met n�v t�k�rford�t�sa, a n�metek ugyanis Reisfink-nek h�vj�k. Ezen a h�rom nyelven viszonylag egys�ges a megnevez�s, az angol szakirodalomban azonban sz�mtalan megsz�l�t�s l�tezik, �gy p�ld�ul: Java Temple Bird, Java Rice Finch, Java Rice Sparrow, Rice Munia, Rice Bird, Paddy Bird, Java Sparrow etc... Tal�n ez ut�bbi tekinthet� a legelterjedtebbnek a teny�szt�k k�z�tt, illetve a szakirodalomban, de a k�znyelv a magyarnak is megfelel� jelent�s� megnevez�st, a Rice Bird-�t haszn�lja. Latin �s angol neve (Padda, Paddy) rizst, h�ntolatlan rizst jelent. �rdekess�gk�nt elmondom, hogy az �l�hely�n: a j�vai emberek "glathik"-nak nevezik.
 
Eredeti �l�helye Indon�zia szigetvil�ga, ezen bel�l is els�sorban J�va, Bali, Szum�tra �s Borne� sziget�n terjedt el. V�lem�nyem szerint az ember r�gen tett akkora sz�vess�get a term�szetnek, mint mikor az eredeti �l�hely�r�l akarva, akaratlanul, de a vil�g k�l�nb�z� pontjaira behurcolta ezt a kedves �s sz�p madarat. Eredeti �l�hely�n k�v�l megtal�lhat�, az el�bb eml�tett okb�l, m�g K�n�ban, Jap�nban, a F�l�p-szigeteken, D�lkelet-�zsia m�s orsz�gaiban, Kelet-Afrik�ban, az USA t�bb �llam�ban, �gy p�ld�ul Florid�ban �s Miamiban, de olyan helyeken is �lnek kol�ni�i, mint p�ld�ul Szent Ilona szigete, a Hawaii-szigetek vagy a Kar�csony-sziget. A Kis-Szunda-szigeteken �l a rizspintynek egy rokon faja, a barna rizspinty (Padda Fuscata). Ez a mad�r azonban haz�j�ban is ritka. Az elm�lt id�szakban egyre t�bb rizspinty-teny�szt� tekinti kih�v�snak ennek a mad�rnak a szapor�t�s�t, �gy egyre t�bb helyen felbukkan, de teny�szt�se �s beszerz�se m�g a mai napig sem egyszer�.

A j�vai ver�b eredete
 
A rizspintyet �letm�dja tekintet�ben gyakran hasonl�tj�k az Eur�p�ban, �gy haz�nkban is elterjedt mezei- �s h�zi ver�bhez azon tulajdons�ga miatt, hogy az emberlakta, vagy az ember �ltal m�velt ter�leteket v�lasztja lak�hely��l. Az angolok, ahogy azt m�r eml�tettem, Java Sparrow-nak szabadford�t�sban, j�vai ver�bnek is nevezik. Hatalmas csapatokba ver�dve t�lti az �v nagy r�sz�t, csak a p�rz�s, f�szekrak�s �s fi�kanevel�s idej�n �l p�ros�val. T�pl�l�k�nak jelent�s r�sz�t teszi ki a rizs, a gazd�lkod� emberek legnagyobb sajn�lat�ra, ugyanis arat�s el�tt, �r�sekor hatalmas seregeik lepik el a rizsf�ldeket, ahol tetemes k�rokat okoznak. Ebben az id�szakban szinte egyetlen t�pl�l�kuk a rizs.

A nagyobb, z�m�k test� pintyf�l�k k�z� tartozik. Testhossza, cs�r�t�l a farokig 14 cm. Term�szetesen ezen faj p�ld�nyai k�z�tt is nagy elt�r�sek lehetnek. Vannak olyanok, melyek nem sokkal nagyobbak a Zebrapintyekn�l, de ugyanakkor vannak 15-16 cm-t is el�r� p�ld�nyok.

A rizspinty sz�nv�ltozatai
 
A k�l�nb�z� sz�nv�ltozatok mindegyik�re jellemz�, hogy toll�nak mint�zata mindenhol �lesen elv�lik. Az eredeti vad sz�nezet� madarak fej�t csukly�hoz hasonl� form�ban, koromfekete, f�nyes tollsipka bor�tja, melyen er�s kontrasztot jelent a k�toldali h�feh�r pofafolt. A nagy m�ret� feh�r foltok alakja, ha nagyon akarjuk �s kell� asszoci�ci�s k�pess�ggel vagyunk meg�ldva, rizsszemekre is eml�keztethet minket, s�t n�melyek a mad�r nev�t is ezen feh�r folt, rizsszemre eml�keztet� alakj�nak tulajdon�tj�k. A rizspinty sz�nv�ltozatainak kialakul�s�r�l b�vebben ITT olvashatsz
 
A mad�r test�nek nagy r�sz�t, �gy a h�t�t, a sz�rnyait �s a mellkas�t a fentiekben eml�tett egys�ges f�nyes sz�rke tollruha fedi, mely norm�lis esetben mindig rendezett, �gy k�nnyen felfedezhetj�k, ha madarunk beteg, vagy rossz a k�z�rzete. Ellent�tben p�ld�ul az Ez�stcs�r� pinttyel, mely tollazat�t napk�zben is �lland�an felf�jva tartja, amint egy percre is megpihen, a Rizspinty f�nyes p�nc�lja csak ritk�n bomlik meg, esetleg, ha a mad�r nagyon elb�biskolna a d�lut�ni melegben.
 
Has�nak als� t�j�ka a mellkast�l, a farktollakig, barn�sb�l a feh�rbe v�lt. A tollak itt is mindig rendezettek. A farktollak feket�k, a mad�r �ltal�ban z�rva tartja �ket. Megfigyelhet�, hogy mikor a kalitka r�cs�n kapaszkodik, gyakran sz�tt�rva farktollait, t�maszt�kul haszn�lja �ket. A dolog praktikum�t nem vonom k�ts�gbe, de kell� mennyis�g� �l�r�ddal pr�b�ljuk ezt a poz�ci�t megvonni t�le, mert teljesen sz�lk�sra t�ri a tollait. 

Test�nek szaruval bor�tott r�szei is nagyon jellegzetesek. Er�teljes, mondhatn�m durva �s vaskos cs�re a hegy�t�l a t�v�ig feh�rb�l az �l�nk pirosba v�lt. Er�s, test�nek m�ret�hez k�pest nagyra n�tt, cs�r�vel a kem�nyebb magvakat is megh�ntja. Azt hiszem ez a mad�rk�nk egyik legmeghat�roz�bb �ke, de nem szabad figyelmen k�v�l hagynunk a pintyf�l�kt�l szokatlan vaskos l�bakat �s a szem�t k�r�lvev� piros gy�r�t sem, mely a h�mekn�l s�t�tebb �s pozsg�sabb.

Hogyan tartsuk?

Megoszlanak a v�lem�nyek, hogy milyen form�ci�ban a leghelyesebb, vagy legeredm�nyesebb a rizspinty tart�sa. Eml�tettem m�r, hogy ez a mad�rka, ak�rcsak a Magyarorsz�gon oly elterjedt mezei ver�b, az ember k�zels�g�t keresi �s f�k�ppen a v�rosok, lakott telep�l�sek k�r�l tal�lhat�. Egyr�szt ez�rt, m�sr�szt, hogy az ember m�r �vsz�zadok �ta teny�szti, tart�sa �s szapor�t�sa nem okoz gondot, hasonl�an a zebrapintyhez, a rizspinty is domesztik�l�dott.

A term�szetben hatalmas csapatokba ver�dve t�lti az �v nagy r�sz�t, csak a p�rz�s, f�szekrak�s �s fi�kanevel�s idej�n �l p�ros�val. Ez a jellemvon�st mad�rh�zi k�r�lm�nyek k�z�tt is meg lehet figyelni. Magyarorsz�gon a ny�ri id�szakban, a szaporod�si id�szakban a p�rok, ha nem egy�tt �ld�g�lnek egy �gon, akkor az csak annyit jelenthet, hogy valamelyik�k �pp a toj�sokon �l. Ebben az esetben is az a jellemz�, hogy a f�szkel� mad�rka p�rja folyamatosan a f�szek k�r�l t�st�nkedik, ha el is hagyja azt, csak �gy, hogy az j�l l�that� maradjon sz�m�ra, ha meg kellene v�denie a p�rj�t vagy a f�szket. Ezzel ellent�tben a t�li id�szakban, b�r ekkor is felfedezhet�ek a p�rok, finoman sz�lva, nem jellemz� a ny�rihoz hasonl� ragaszkod�s. 
 
Nem b�ntja a kisebbet!

Maradva tov�bbra is a mad�rh�zban, sokat hallottam arr�l, hogy f�lve tartj�k kisebb madarakkal egy�tt �s amennyiben t�rsas-volierben gondolkodunk, ink�bb sz�v�madarakkal vagy p�ld�ul szalagpintyekkel �rdemes egy�tt tartanunk. Hangs�lyozom, hogy az �n tapasztalatom homlokegyenest m�s. Volt olyan eset, mikor k�lt� rizspinty p�rok k�z�tt volt 12 db ez�stcs�r� pintyem, amelyek n�ha m�g a 11 cm-t sem �rik el, m�gsem volt p�lda torzsalkod�sra. A zebrapintyeket sem b�ntott�k soha, s�t volt hogy �sszeb�jva �ld�g�ltek. Term�szetesen a f�szeknek k�zel�be sem engedik az idegen madarakat, legyen az a fajt�rsuk vagy sem. A b�k�s egy�tt�l�s felt�tele term�szetesen, hogy mad�rh�zunk kell�en nagy legyen, amennyiben ez nincs meg, nagyon kell figyeln�nk a helyes l�tsz�mra, ugyanis n�gy-�t p�r eset�ben, ha nincs el�g hely�k, m�r kialakulhat az a fel�ll�s, hogy csak a leger�sebb p�r rak f�szket. Ezt a gondot �gy is elker�lhetj�k, hogy azonos magass�gban, de m�s-m�s ir�nyban helyezz�k el a f�szkeket. Ett�l f�ggetlen�l a l�tsz�mra is figyelj�nk.

Elvan a kalitk�ban

A kalitk�ban tartott madarak viselked�s�t gyakorlatilag olyannyira befoly�solja az ember, hogy nem minden jellegzetes karakter figyelhet� meg. Nagyon j�l alkalmazkodik a kisebb kalitk�khoz is, de felh�vom a figyelmet, hogyha eg�szs�ges madarakat akarunk, amik m�g szaporodni is k�pesek, akkor legal�bb egy 65 cm hossz�, 50 cm magas �s 45 cm sz�les kalitk�ra lesz sz�ks�g. Azok a teny�szt�k, akik kiz�r�lag kalitk�ban teny�sztik a rizspintyet, sohasem haszn�lnak 85x50x50-n�l kisebbet. Ez a legmegfelel�bb m�ret a teny�szt�shez. Az el�bb eml�tett kisebb kalit, ink�bb csak azoknak aj�nlott, akik lak�sban, hobbi�llatk�nt tartj�k.

K�zzel is nevelhet�
 
Sokan nem is tudj�k, hogy a papag�jokhoz hasonl�an a rizspintyeket is nevelik k�zzel �s tartj�k j�t�kos h�zi�llatk�nt. Nem �ll�tom, hogy elterjedt, de mindenk�ppen �rdekes. Az interneten kereszt�l szereztem r�la tudom�st. Egy angol �s egy hawaii h�zasp�r is r�szletesen le�rta, hogyan kell p�r napos kor�t�l k�zzel etetni �s nevelni a fi�k�kat, hogy azok teljesen k�zhez szokjanak. Le�r�saik alapj�n k�t�r�nk�nt kell etetni �ket, pontosabban k�t�r�nk�nt kell ellen�rizni, hogy mennyi eles�g van m�g a begy�kben �s, ha sz�ks�ges megetetni. Am�g a tollaik nem kezdik elfedni a test�ket, ami k�r�lbel�l a kel�st k�vet� m�sodik h�t v�g�n k�vetkezik be, felt�tlen�l sz�ks�ges f�teni a f�szket.

Alapt�pl�l�ka: hagyom�nyos pintyeles�g

T�pl�l�kul a hagyom�nyos pintyeles�get adom, teh�t s�rgak�les, v�r�sk�les, f�nymag, muharmag, ezen k�v�l, pedig az elmaradhatatlan rizs. Esetenk�nt kieg�sz�tem egy-k�t zacsk� kan�ri eles�ggel, hogy m�g v�ltozatosabb legyen.
 
�n �gy �ll�tom �ssze a magkever�ket, hogy abban 3 r�sz s�rgak�les, 1 r�sz v�r�sk�les, 1 r�sz f�ny- �s 1 r�sz muharmag legyen. 

Rizsb�l nem eg�szen egy r�szt teszek hozz�. Van, aki rizst csak a szaporod�si id�szakban �s akkor is csak f�ve ad neki. �n eg�sz �vben adom neki, de a szaporod�si id�szakban �n is megf�z�m a fi�k�k miatt. V�ltoz�, hogy h�ntolt vagy h�ntolatlan rizst adok a madaraimnak, mindkett�t sz�vesen fogyasztj�k.

Ty�kh�r �s pitypang
 
A magokon k�v�l nagyon szereti a z�lds�geket, gy�m�lcs�ket, �gy p�ld�ul a r�p�t apr�ra reszelve, az alm�t felkock�zva, vagy sal�talevelet, s�sk�t, spen�tot. Szeretik m�g a ty�kh�rt, a gyermekl�ncf�vet, �s a k�l�nb�z� vadon n�tt f�vek kal�szait, m�g z�ld �llapotban.
 
A szaporod�si id�szakban n�lk�l�zhetetlen a l�gyeles�g ad�sa. A szaporod�si hajlam er�s�t�s�re, a toj�sok rendes fejl�d�s�hez �s a fi�k�k eg�szs�ges fejl�d�s�hez n�lk�l�zhetetlen a l�gyeles�g folyamatos biztos�t�sa, a mesters�ges k�r�lm�nyek k�z�tt. Ezen eles�g azokat az alapvet� �sv�nyi anyagokat, vitaminokat, feh�rj�ket p�tolja, melyek az �llat term�szetes �l�hely�n �n�ll�an is megszerez. A l�gyeles�get a szaporod�si id�szakot k�r�lbel�l 1 h�nappal megel�z�en kezdj�k el adni napj�ban egyszer. A l�gyeles�g legfontosabb �sszetev�je a feh�rje, ez�rt az eles�get mindig frissen kell elk�sz�ten�nk.

A s�rgar�pa-reszel�vel lereszel�nk k�t leh�jazott toj�st, s�rgar�p�t �s sephia csontot. A k�t toj�s h�j�t mozs�rral �sszet�rj�k �s szint�n a reszel�khez adjuk. A toj�sh�jat �gy tudjuk k�nnyebben �sszemorzsolni, ha el�tte p�r percre mikrohull�m� s�t�be tessz�k. Egy ev�kan�l olajat is adjunk hozz�, mert ez nagyon fontos a k�nnyebb toj�srak�s el�seg�t�s�re. V�g�l az eg�szhez adjuk hozz� a zsemlemorzs�t, vagy a el�regy�rtott l�gyeles�get �s ezt az eg�szet j�l keverj�k �ssze. A Rizspintyek eset�ben �n ehhez adom hozz� a puh�ra f�z�tt rizst is, de ez k�l�n is adhatjuk nekik. Egy�bk�nt a f�tt rizst lesz�m�tva megegyezik a t�bbi mad�rn�l haszn�latos kever�kkel.
  
Fontos kieg�sz�t�je t�pl�l�kuknak, a k�l�nb�z� m�sztartalm� eledelek, �gy az apr�ra t�rt toj�sh�j vagy a sephia csont. Ezeket a l�gyeles�ggel, vagy k�l�n is lehet adni.

A nemek megk�l�nb�ztet�se

A nemek megk�l�nb�ztet�se nem egyszer� feladat. Vannak biztosnak mondott elm�letek, de mindezek ellen�re sem egyszer�. A cs�r, a szemgy�r�k, a hang, a pofafolt, a fej- �s testforma mind �rulkod� lehet. Az esetek t�bbs�g�ben ezen jegyek egy�ttese adja a pontos v�geredm�nyt.

A szemgy�r� a h�mekn�l sokkal er�teljesebb, pozsg�sabb, �l�nkebb sz�n�. A cs�re a h�mnek szint�n vaskosabb, pirosabb �s, ami a legfontosabb, hogy kicsit r�videbb, t�mzsibb, mint a toj��. A toj� cs�re ink�bb hossz�k�s �s a cs�r als� r�sz�nek V-alakja kev�sb� er�teljes.

Vannak olyan �r�sok, melyek azt �ll�tj�k, hogy a mad�r feh�r pofafoltja alapj�n meg lehet �llap�tani a mad�r nem�t, m�gpedig az alapj�n, hogy a toj�nak v�konyabb, hossz�k�sabb, m�g a h�mnek teltebb a foltja. Szerintem nem igaz�n alkalmas ez a m�dszer a nemek megk�l�nb�ztet�s�re, de van, aki erre esk�szik.

Fontosabb enn�l a fejforma. Ezt a m�dszert csak akkor tudjuk igaz�n j�l alkalmazni, ha t�bb mad�r van az adott helyis�gben vagy a kalitban, ugyanis �sszehasonl�tva, a k�t madarat egy�tt l�tva fedezhetj�k fel a k�l�nbs�geket, vagy azonoss�gokat. A h�mek feje laposabb, mint a toj�k�. Ez els�sorban abb�l ad�dik, hogy a h�mek vaskos cs�re miatt a fej eg�sze nem olyan sz�pen �velt, ink�bb laposnak t�nik.

Nem opera�nekes

A hangr�l annyit, hogy j�l megszokott m�don a h�m �nekel, de: a aizspintyeknek nem t�l sz�p az �neke, nem nevezn�m csicserg�snek, pontosabban nem a hangj��rt tartjuk. Sz�val igaz, hogy csak a h�mek �nekelnek, de vannak olyan p�ld�nyok, melyeknek �nek-tehets�ge m�g az �tlagosn�l is kevesebb, �gy nem k�l�n�l el t�ls�gosan a toj�k pittyeg�s�t�l. Akkor lehet a h�m �nekhangj�t k�szp�nznek venni, ha l�tjuk az �nekkel egy�tt l�ktet�, ringat�z� udvarl�s�t is.

Saj�t tapasztalatom szerint a toj� egyedek - ellent�tben p�ld�ul a kan�rikkal - v�konyabb alkat�ak. Mikor az k�zbe vessz�k a madarat egyb�l �rz�kelhet� a k�l�nbs�g. M�g a h�mek vaskosabbak, addig a toj�k t�r�kenyebb, v�konyabb alkat�ak.

Szapor�t�sa

A rizspinty laza szerkezet� f�szket �p�t. �n a hull�mos papag�joknak gy�rtott 18cm x 18cm x 20cm-es f�b�l k�sz�lt f�szekdobozt haszn�lom, de alkalmas a hasonl� m�ret� el�l f�lig nyitott f�szekdoboz is. Durva f�sz�lakat, illetve sz�nasz�lakat haszn�lnak, de sokan adnak nekik k�kuszrostot, illetve k�r�lbel�l f�l centim�teres sz�less�g�re v�gott �js�gpap�rcs�kokat. Ezekb�l tudja meg�p�teni bel�lr�l g�mb alak� z�rt f�szk�t, mely minden p�r eset�ben egy kicsit elt�r. Minden p�rra jellemz� egyfajta �p�tkez�si m�d.

A fi�k�k vedl�se k�r�lbel�l 3-6 h�napos korukig eltarthat. Ekkorra v�lnak madaraink ivar�rett�, ha azonban eg�szs�ges �s sz�p madarakat akarunk, mind a sz�l�k, mind a fi�k�k tekintet�ben, akkor 11 h�napos koruk el�tt nem fogjuk az egyedeket teny�szt�sbe. A kifejlett �s ivar�rett madarainkat a k�z�s helyis�gben elhelyezve, legyen az kalitka, vagy r�pde, k�r�lbel�l 3 h�t ut�n sz�m�thatunk eredm�nyre, ami 6-7 h�feh�r toj�st jelent. El�fordul, hogy a toj�sok sz�ma el�ri a 8-at, �s az sem ritkas�g, ha csak 4-5 toj�st raknak.

A toj�sokon a toj� �s a h�m 15 napig kotlik, majd a kikelt fi�k�kat 4 h�tig k�z�sen etetik a f�szekben. 4 h�t ut�n a kicsik teljesen kitollasodva hagyj�k el a f�szket, de oda m�g hetekig vissza-vissza t�rnek est�nk�nt. Ekkor a sz�l�k m�g k�r�lbel�l 2 h�tig etetik �ket.

Ne v�lasszuk r�gt�n k�l�n �ket!

Fontos, hogy a fi�k�k ne ker�ljenek egyb�l elk�l�n�t�sre a sz�l�kt�l, mert nagyon fontos a kirep�l�s ut�ni tanul�-folyamat. Fontos, hogy a fi�k�k l�ss�k sz�leiket, illetve mad�rh�z eset�n a kol�nia t�bbi tagj�t t�pl�lkozni, mert �gy alakul ki benn�k az, hogy hogyan �s, hogy mit egyenek, ehetnek meg. Ezen tanul�si folyamat n�lk�l, a t�l hamar elv�lasztott madarak nem fognak kiel�g�t�en t�pl�lkozni, lesov�nyodnak �s hamar elpusztulnak.
 
A kirep�lt fi�k�k tollazata eg�szen m�s, mint sz�leik�. A vad sz�nezet� madarak fiatalon barn�s-sz�rk�sek �s a hasuk valamivel vil�gosabb. A mellkasukon halov�ny cs�kok vannak, de nem meghat�roz�ak. A l�bak vil�gosak, a cs�r fekete. A fiatal rizspinty farktollai sokkal r�videbbek, mint a kifejlett egyedek�.

Ahogy azt m�r eml�tettem, a fiatalok kisz�nez�d�se, a t�bbi pintyf�l�hez k�pest sok�ig tart. Azt hiszem a teny�szt�k tal�n ez�rt nem r�szes�tik el�nyben. Volt olyan p�ld�nyom, amelyik m�sf�l h�napos kor�ra m�r fekete sisakot viselt, viszont a k�s�ny�ri vagy �szi fi�k�k �ltal�ban csak m�rcius-�prilis k�rny�k�n fejezik be a vedl�st. -dr. Csert� Gyula ford�t�sa-