(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)

Rendszertani besorol�s:
PAPAG�JF�L�K --- Val�di papag�jok --- Fut�- v. ugr�l�papag�jok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Cyanoramphus)

Egy�b magyar nevek: Kecskepapag�j

Angol neve: Red-fronted Parakeet

Latin neve: Cyanoramphus novaezelandiae
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Ziegensittich

Sz�rmaz�si hely: �j-Z�land �s a k�rnyezõ szigetek

�tlagos �letkor: 6 - 10 �v

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 27 cm

Ivar�retts�g: 1 �ves korban

Nemek megk�l�nb�ztet�se: A toj�k kisebbek, a fiatal madarak fej�n a v�r�s folt kisebb, farkuk r�videbb, �risz�k halv�nybarna.

F�szkeltet�s: 20 x 20 x 35 cm-es m�retû faod�. A p�rnak sz�ks�ge van a t�bbi mad�r �szt�nzõ k�zels�g�re, ez�rt csak kol�ni�ban tartott madarak eset�ben sz�m�thatunk sikeres teny�szt�s�kre. Szapora faj, �ltal�ban �vente k�tszer is k�lt. T�bbsz�r k�lteni nem hagyjuk, mert ez m�r nagyon megviseln� a toj�t. T�bb �ven kereszt�l is hajland� k�lteni.

Toj�sok sz�ma: 4 - 9

Kotl�si id�: 20 nap

Kirep�l�si id�: 35 napos korban.

Etet�s: a II. s�ma szerint (l�sd: Tart�s, idom�t�s), sok z�lds�ggel, gy�m�lccsel, l�gyeles�ggel.

Tart�s, elhelyez�s: Kifejezetten mozg�kony mad�r, ez�rt j�, ha nagy mozg�steret biztos�tunk sz�m�ra. Az ide�lis a 3,5 x 1 x 2 m m�retû volier, melyben fagymentes helyen �ttelel. A kalit r�csain, illetve az ugr�p�lc�kon rendk�v�l gyorsan k�pes szaladg�lni an�lk�l, hogy csõr�vel kapaszkodna. A kalit / volier alj�t enn�l a fajn�l gyakrabban kell takar�tani, mivel szeret kapirg�lni (mint a ty�kok), �s a lehullott magvak stb. k�z�tt turk�lni, mi�ltal k�nnyebben fertõzõdhet. Csemeg�kkel gyorsan kezess� tehetõ, szel�d bar�ts�gos papag�j v�lhat belõle.

Egy�b tudnival�k: Eredeti �lõhely�n nagy csapatokat alkotva s�k vid�ki erdõs�gekben �l. T�pl�l�ka gy�m�lcs�k, magvak, bogy�k, vir�gok. Mivel nem vetette meg az ember �ltal �ltetett kult�rn�v�nyeket sem, ez�rt sok�ig �ld�zt�k, irtott�k, m�g m�r a kipusztul�s fenyegette. Ekkor azonban az �j-z�landi korm�ny k�r�s�re mad�rkedvelõk seg�ts�g�vel nagyar�ny� visszatelep�t�si program vette kezdet�t, mely hat�s�ra a fajt siker�lt megmenteni. Nem f�l�nk, ink�bb k�v�ncsi term�szetû, r�pte gyors, kiss� hull�mz� jellegû. �ltal�ban okt�ber - december k�z�tt k�lt, fa�regben, vagy sziklahasad�kban, de ak�r f�ldben, vagy fûcsom� alatt l�võ �regben is.

A fajnak a t�rzsalakon k�v�l m�g 7 alfaja van:
Cyanoramphus

• n. chatamensis: Chatham-szigeti kecskepapag�j, a t�rzsalakn�l nagyobb (28 cm), az arc k�rny�ke smaragdz�ld, a has s�rg�sabb, a l�bak sz�rk�k, vagy s�t�tsz�rk�k.
• n. cooki: Norfolk-szigeti kecskepapag�j, a t�rzsalakn�l j�val nagyobb (31 cm).
• n. cyanurus: Kermandec-szigeti kecskepapag�j (Kermandec-Ziegersittich), a t�rzsalakn�l nagyobb termet� (29 cm), tollazata kev�sb� s�rg�s, f�leg a hason �s a mellt�j�kon, az evez�tollak k�kesek, a farktollak fels� oldala k�kesz�ld.
• n. erythrotis: Macquarie-szigeti kecskepapag�j, a t�rzsalakn�l nagyobb (30 cm), a has tollai j�val s�rg�sabbak mint a t�rzsalak�, az evez�tollak k�kje s�padtabb �s z�ld jegyek is felfedezhet�k rajtuk,
• n. hochstetteri: Antipoden-szigeti kecskepapag�j, a t�rzsalakn�l nagyobb (30 cm), a has tollai s�padtabbak, vagy s�rg�sabbak mint a t�rzsalak�, a homlok, a korona, valamint a testfoltok narancss�rg�k, az evez�tollak halv�nyk�kek.
• n. saisseti: �j-kaled�nia-i kecskepapag�j, a t�rzsalakn�l kisebb (26 cm), az arc �s a has tollai sokkal s�rg�sabbak, a korona v�r�se halv�nyabb �s vil�gosabb.
• n. subflavescens: Howa-szigeti kecskepapag�j, a t�rzsalakn�l j�val nagyobb (32 cm), a has tollai sokkal s�rg�sabbak, az arctollak szint�n, a piros korona kev�sb� kiterjedt.

Itt eml�tem meg a hozz� nagyon hasonl� Ugr�l� papag�jt (Cyanoramphus auriceps) mely kecskepapag�jt�l annyiban t�r csup�n el, hogy a fejtetõn piros folt helyett narancssz�nû tal�lhat�. Ennek a fajnak az egyik alfaja szigor�an v�dett (CITES I.), ez a C. a. forbesi n�vre hallgat.
Felhaszn�lt irodalom: Dr. Romh�nyi Attila: A F�ld papag�jai, Lengyel Tibor: Mad�rbar�t lexikon, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots