Rendszertani besorol�s:
PAPAG�JF�L�K --- Val�di papag�jok --- Hull�mos v. b�bapapag�jok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Melopsittacus)

Egy�b magyar nevek: Hull�mos papag�j

Angol neve: Budgerigar

Latin neve: Melopsittacus undulatus
(jelenlegi, illetve kor�bbi elnevez�sek)

N�met neve: Wellensittich

Sz�rmaz�si hely: Ausztr�lia

�tlagos �letkor: 6 - 10 �v

Testnagys�g (Fejtet�t�l farokv�gig m�rve) : 17 - 20 cm

Ivar�retts�g: 10-12 h�napos korban

Nemek megk�l�nb�ztet�se: A kifejlett h�m mad�r cs�r feletti viaszb�re k�k. A toj� feje oldalr�l kerekebb.

F�szkeltet�s: faod�, 18x18x25 cm-es, 5 cm-es r�pny�l�ssal. Eg�sz �vben k�lt ha hagyjuk, akkor egyik k�lt�s a m�sikat k�veti, de ink�bb �vente csak k�tszer k�ltess�nk a madarainkkal, hogy regener�l�dhassanak. �ltal�ban csak a toj� kotlik. N�ha megesik, hogy r�vid idõre a h�m is felv�ltja p�rj�t, vagy hosszabb id�t elt�lt a toj� mellett az od�ban.

Toj�sok sz�ma: 3 - 8

Kotl�si id�: 17 - 18 nap

Kirep�l�si id�: 30 - 35 nap

Etet�s: Feh�r, s�rga, v�r�s k�les, f�rt�s k�les (csum�z), zab, f�nymag. A d�szmad�r szak�zletekben lehet kapni hull�mos papag�joknak k�sz�tett magkever�ket, de ezek kever�si ar�nya v�ltoz�, (pl. van amely csak v�r�s k�lesb�l �s zabb�l �ll). �n a hull�mos �s a kan�ri kever�ket adtam a madaraimnak �sszekeverve. Ez a mad�r is nagyon szereti a cs�r�ztatott magvakat. Z�ldeledelr�l, gy�m�lcsr�l �lland�an gondoskodni kell, l�gyeles�get hetente kapjanak.

Tart�s, elhelyez�s: Kalit, melynek m�rete 50 x 30 x 40 cm-es, illetve volier. K�lt�p�rnak legal�bb 40X60 alapter�let�, 40 cm magas kalit duk�l, de a hazai teny�szt�k tapasztalatai szerint enn�l kisebb kalitban is eredm�nyesen teny�szthet�.

�ra: 500 - 600 Ft

Egy�b tudnival�k: Nem lenne teljes egy papag�jokkal foglalkoz� lap, ha a vil�g legelterjedtebb d�szmadar�t nem eml�ten�nk meg. Ezek a madarak nagyon k�nnyen szel�d�lnek (gyakorlatilag ha nem csin�lunk vel�k semmit, akkor is az esetek t�bbs�g�ben szel�dd� v�lnak). Gyakori az olyan fiatal mad�r, mely r�gt�n k�zre �l. Ezek a madarak kit�n�en elsz�rakoznak a kereskedelemben kaphat� papag�jj�t�kokkal, de az�rt ig�nylik a t�r�d�st. Ez a mad�r besz�dut�nz�sra is megtan�that�, �ltal�ban a h�m mad�r, b�r ritk�n a toj� is hajland� "besz�lni".
Gyakran h�vj�k ijedt, kezd� hull�mos papag�j tart�k az �llatorvost azzal, hogy "H�ny a madaram!", pedig ez a jelens�g nem betegs�g, hanem csup�n azt jelzi, hogy a mad�r ivar�rett lett. Minden mad�r h�mje �gy udvarol, hogy eteti a toj�t. Ha azonban a papag�junknak nincs p�rja, akkor kinevez egy t�rgyat p�rnak �s annak udvarol. Ez lehet egy j�t�k, de ak�r az etet�ed�ny is. Az udvarl�skor a h�m mad�r �temes fel-le mozg�ssal �t�geti cs�r�t a toj� cs�r�hez, melyet jellegzetes hangics�l�s k�s�r, id�nk�nt meg�ll etetni a toj�t. Ezt f�lig megem�sztett, a begyb�l fel�klendezett eles�ggel teszi, ezt t�vesztik �ssze sokan a h�ny�ssal. Ilyet csak a h�m madarak szoktak csin�lni.
Kezd� mad�rkedvel�knek mindenk�ppen aj�nlom ezt a fajt, hiszen egy kedves, bar�ts�gos mad�r, sok gond nincs vele. Term�szetesen nem k�telez� �t�llni k�s�bb sem m�sik fajra, hiszen val�ban nagyon sz�rakoztat� t�rsaink lehetnek.

Forr�s: papagajok.lapunk.hu

Haz�ja: a legkisebb �s leggyakoribb laposfark� papag�j, amely eg�sz Ausztr�li�ban elterjedt(l�sd t�rk�p), kiv�ve a sûrû erd�vel bor�tott ter�leteket. Mivel a hull�mospapag�j Ausztr�lia legsz�razabb vid�keit is ben�pes�ti, n�la �pp�gy megtal�ljuk a sz�razs�ghoz val� nagyfok� alkalmazkod�st, mint a hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt �l� zebrapintyn�l. Amerikai kutat�k k�s�rletei alapj�n tudjuk, hogy 30 C h�m�rs�kleten �s 30%-os p�ratartalom mellett 38 napig kib�rt�k egy cs�pp v�z n�lk�l. Ez ann�l csod�latosabb, mert a madarak t�pl�l�k�t a sz�raz peri�dusban kiz�r�lag sz�raz magvak k�pezik. Term�szetesen ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a madarak keveset mozognak, �r�kig el�ld�g�lnek mozdulatlanul. A mozg�s ugyanis er�teljesebb p�rologtat�ssal j�r, ezt pedig a minimumra kell cs�kkenteni. Ha egy kiad�s es� k�vetkezt�ben kiz�ld�l a t�j �s elegend� v�z �ll rendelkez�sre, a hull�mospapag�jok a legmozg�konyabb madarakk� v�lnak �s r�videsen k�lteni kezdenek. Nagy szaporas�guk ellens�lyozza azt a tetemes vesztes�get, amit a tart�s v�zhi�ny sokszor el�id�z.   T�pl�l�sa : ig�nytelen mad�r. Az alaptakarm�nyt a k�vetkez� magf�les�gek k�pezik : f�nymag, feh�r �s s�rga k�les, csumiz, h�ntolatlan zab. Ha elegend� f�r�hely �ll rendelkez�sre (szabad r�pde), tan�csos minden magf�l�t k�l�n ed�nyben adni, hogy a madaraknak m�djukban �lljon azt fogyasztani, ami nekik legjobban megfelel. Kalick�ban azonban, ahol mag�nyos madarat vagy egy teny�szp�rt helyezt�nk el, c�lszerûbb megfelel� sz�zal�kban �ssze�ll�tott magkever�ket adni. A zabot cs�r�ztatott �llapotban k�l�n. A magvakat aj�nlatos k�l�n�sen a k�lt�s folyam�n cs�r�ztatott �llapotban is adni. Z�ldeledelr�l �lland�an gondoskodni kell. Legjobban megfelel a ty�kh�r, a sal�ta, a spen�t �s a kelk�poszta. Id�nk�nt adhat� p�sztort�ska �s gyermekl�ncfû is. T�len reszelt s�rgar�p�t is adjunk.   K�lt�s: mint a legt�bb papag�jfaj, od�ban k�lt. A teny�szt�skor szem el�tt kell tartani, hogy kifog�stalan k�llemû, j�l fejlett, eg�szs�ges madarakat p�ros�tsunk. A k�ltet�sre haszn�lt egyedek legal�bb 9 h�naposak legyenek. Ha ezt betartjuk, a madarak 4-5 �vig haszn�lhat�k teny�szt�sre. Id�sebb madarak term�kenys�ge cs�kken, �s a fi�k�k sem lesznek kifog�stalanul fejlettek. A h�m viaszh�rty�ja` k�k sz�nû. A toj�� rendszerint barna, s fontos, hogy mindig sima legyen. R�ncos viaszh�rty�j� madarakat teny�szt�sre ne haszn�ljunk. Meghat�rozott t�pus� papag�jok kiteny�szt�s�n�l a rokonteny�szt�s nem ker�lhet� el. Arra azonban vigy�zni kell, hogy testv�reket sohase p�ros�tsunk, hanem az ap�t a le�ny�val vagy az any�t a fi�val. A fogs�gban az �v b�rmely szak�ban k�ltethet�, ha megfelel� fagymentes �s vil�gos helyr�l tudunk gondoskodni. Ilyen esetben m�r janu�rban megkezdhetj�k a k�lt�st. �gy a m�sodik k�lt�s fi�k�i j�nius v�g�re m�r �n�ll�ak lesznek. Az �szi nemzed�k lassabban fejl�dik, mint a tavaszi �s ny�ri. Haz�j�ban k�tszer k�lt. A fogs�gban ellenben egyik k�lt�s a m�sikat k�veti, eg�sz �ven �t. Ezt a t�nyt mad�rkedvel�nek nem nevezhet� �zletemberek kihaszn�lj�k, hogy min�l t�bb ut�dot nevelhessenek. Mondanom sem kell, hogy az ily m�don kiuzsor�zott teny�szmadarak eg�szs�gi �llapot�nak ez cseppet sem haszn�l, �s a fi�k�k is gyeng�k lesznek. Toj�ssz�muk 3-12, �tlag 5-6. A toj� rendesen a m�sodik toj�s ut�n m�r �l. Kotl�si ideje 17-18 nap. �ltal�ban csak a toj� kotlik. N�ha megesik, hogy r�vid id�re a h�m is felv�ltja p�rj�t, vagy hosszabb id�t elt�lt a toj� mellett az od�ban. A fi�k�k 30-35 napos korukban teljesen kitollasodva hagyj�k el az od�t. Sz�n�k fak�bb, mint az �regek�. A kisz�nez�d�s 3 h�napos korban indul meg �s 6-7 h�napos korban fejez�dik be. Kezdetben csup�n a n�st�ny etet. K�s�bb a h�m is seg�t, s�t a fi�k�k kirep�l�se ut�n eg�szen �tveszi a gondoz�st. A kirep�l�st k�vet� 10. napon a fi�k�kat az �regekt�l el kell v�lasztani. Mivel a .hull�mospapag�j minden m�sodik nap tojik, a kikelt fi�k�k k�z�tt igen nagy lesz a kork�l�nbs�g, nagy f�szekalj eset�ben. Ennek elker�l�se v�gett, k�l�n�sen �rt�kes madarak eset�ben, tan�csos csak 4-5 fi�k�t hagyni az anyamad�r alatt. A k�lt�st nemcsak lehet, de tan�csos is naponta ellen�rizni mert a term�ketlen toj�sokat �s az elpusztult fi�k�kat el kell t�vol�tani az od�b�l. Az od�t Id�nk�nt ki kell tiszt�tani. Fontos, hogy mindig rendelkez�sre �lljon egy tiszta tartal�k od�, melybe a fi�k�kat �trakhatjuk. A fi�k�k felnevel�s�hez a nagy sz�nhidr�ttartalm� magvakon k�v�l feh�rj�ben gazdag t�pl�l�kra is sz�ks�g van. Ha j�l fejlett, er�s madarakat akarunk nevelni, akkor a feh�rje adagol�sa elker�lhetetlen. A fi�k�k felnevel�sekor a hull�mospapag�j fokozott meger�ltet�snek van kit�ve. Fi�k�it ugyanis k�zvetlen a kikel�s ut�n t�bb napig egy speci�lis v�lad�kkal, az �n. begytejjel eteti, amely a begyben �s a nyel�cs�ben keletkezik. Ez a v�lad�k f�leg feh�rj�t �s zs�rt tartalmaz, sz�nhidr�tot ellenben csak keveset. Amint a fi�k�k n�nek, fokozatosan mind kevesebb begytejet kapnak �s t�bb sz�nhidr�tban gazdag mageles�get: A feh�rjeell�t�st kem�nyre f�tt toj�ssal biztos�tjuk, amit �ssze lehet keverni tejben �ztatott �s kinyomott zseml�vel, 2:1 ar�nyban. A kever�k morzsal�kos �s ne ragacsos legyen.   A hull�mospapag�jt besz�dre lehet tan�tani : ennek el�felt�tele, hogy a tan�tand� mad�r szel�d legyen. Sz�p sz�mmal vannak egyedek, melyek k�zvetlen a kirep�l�s ut�n semmif�le f�lelmet sem tan�s�tanak az emberrel szemben, s�t az �vatosan fel�je ny�jtott ujjunkra r�m�sznak. Az ilyen p�ld�nyok k�l�n�sen alkalmasak a gyors megszel�d�t�sre. Sz�ks�ges, hogy a besz�dre tan�tand� madarat minden m�s mad�rt�l teljesen elk�l�n�tve tartsuk. Ha a papag�j teljesen szel�d lett, a megtan�tand� sz�t vagy szavakat, gyakran, j�l �rthet�en mondogassuk mindaddig, m�g v�gre megtanulta. Sokat kell vele foglalkozni.