(Thomas Arndt: Lexicon of Parrots)
Rendszertani besorolás:
PAPAGÁJFÉLÉK --- Valódi papagájok --- Ausztráliai énekespapagájok
(PSITTACIDAE --- Psittacinae --- Psephotus)

Egyéb magyar nevek: Énekes papagáj

Angol neve: Red-rumped Parrot

Latin neve: psephotus hematonotus
(jelenlegi, illetve korábbi elnevezések)

Német neve: Singsittich

Származási hely: Dél-Ausztrália

Átlagos életkor: 15 év

Testnagyság (Fejtetőtől farokvégig mérve) : 27 cm

Ivarérettség: 1 éves korban.

Nemek megkülönböztetése: A képeken jól elkülöníthetõ, balról a hím, jobbról a tojó látható.

Fészkeltetés: 15 x 15 x 40 cm-es faodú 5 cm-es röpnyílással. Fészkeléskor ajánlott a költõpárokat elkülöníteni egymástól, bár néha elegendõ csak az agresszív madarakat eltávolítani. A tojó egyedül költ, a költés alatt a hím eteti. Költési ideje fogságban áprilisban kezdõdik.

Tojások száma: 4 - 7 db (általában 5)

Kotlási idő: 19 nap

Kirepülési idő: 30 napos korban, de a teljes önállóvá válásig még további 30 napnak el kell telnie

Etetés: A II séma alapján (lásd: Tartás, idomítás), kiegészítve sok zöldeleséggel, gyümölccsel. Nagyon szereti a fürtös kölest.

Tartás, elhelyezés: Kisebb méretû kalit is megfelel számára (100 x 60 x 60 cm). Kellemes hangú, ideális szobatárs, hamar szelídül, dallamokat, hangokat, és beszédet is megtanul utánozni. Kerti voliernek 3 x 2 x 1 m-es méretû ajánlott, védõházikóval felszerelve, melyben akár ki is telelhet. Nem kényes madár, szeret rágcsálni, valamint a kalit alján mászkálni.

Egyéb tudnivalók: Nem félénk madár, eredeti élõhelyén a fás, bokros, füves területeken, vízközelben szeret tartózkodni. Idõnként az alacsonyabb hegyeken (max 1200 m) is elõfordul. Általában párokban, vagy kis csoportokban él, néha azonban egészen nagy csapatokat alkotnak. Táplálékát a földön keresi, mely magvakból, növényi részekbõl áll. Röpte gyors, kissé hullámzó jellegû. Többnyire augusztus-december között költ, általában eukaliptuszfa üregében.
A faj a törzsváltozaton kívül még egy alfajjal rendelkezik, melynek színei halványabbak, kékesebbek.


Felhasznált irodalom: Dr. Romhányi Attila: A Föld papagájai, Thomas Arndt: Lexicon of Parrots