Mozambiki csics�rke le�r�sa

   Madarunk k�zeli rokons�gban �ll a kan�rimad�rral (Serinus canaria, nevezhetn�nk ak�r kan�ri-szigeteki csics�rk�nek is) �s a haz�nkban is k�lt� csics�rk�vel (Serinus serinus, tal�n hely�nval�bb lenne az eur�pai csics�rke elnevez�s).
   A t�rzsalakhoz tartoz� (S. m. mozambicus, t�lnyom� t�bbs�gben ezt az alakot import�lt�k Eur�p�ba) h�meknek �l�nks�rga tollazat d�sz�ti a tork�t, mell�t, has�t, a homlok�t, a szeme f�l�tti hossz� szem�ld�ks�vj�t, a pofafoltj�t �s a farcs�kj�t. Halv�nyan s�vozott dolm�nya �s h�ta olajz�ld sz�n�. A feje tetej�t, a tark�j�t, a szems�vj�t �s kant�r�t sz�rk�s m�k-k�k sz�n� fed�tollazat bor�tja. A fejtet�n feket�s s�t�tsz�rke, szaggatott, v�kony cs�koz�s l�that�. A fej�n mindk�t oldalt egy-egy feket�s s�v h�z�dik a cs�re als� k�v�j�t�l lefel�. Ez az �gynevezett bajuszs�v. Mintha harcsabajuszt viselne. Ez egy kiss� tal�n morcosabb k�ls�t k�lcs�n�z ennek az alig tizen�t grammos, 12 cm hossz� kismad�rnak. A sz�rny �s farkatollai s�t�tbarn�k s�rg�s szeg�llyel. Nyitott sz�rnyain kit�nik k�t, keskeny, r�vid s�rg�s sz�n� sz�rnycs�kja. Az id�sebb h�mek testoldal�n boh�k�san sz�t�llnak a pehelytollak. Az �risze s�t�tbarna, a cs�re �s a l�ba vil�gos barn�s h�ssz�n�, a cs�r fels� k�v�ja kiss� s�t�tebb �rnyalat�.
   Az ivar�rett toj�k j�l megk�l�nb�ztethet�ek a h�mekt�l, ugyanis eleg�ns nyakl�ncot hordanak, amely egyed�l�ll� nemi b�lyegnek tekinthet� a term�szetben. A mell�k�n egy sz�rk�sfekete foltokb�l �ll� s�v h�z�dik kereszt�l, amely egyfajta arisztokratikus megjelen�st ny�jt nekik. �sszhat�s�ban a tomp�bb s�rga sz�nezet� tollazatot viselnek a toj�k, nem olyan �l�nk sz�n�ek, mint a h�mek.

   A juvenilis madarak ink�bb a toj�kra hasonl�tanak. Tollazatuk s�rg�ja m�g a toj�k�n�l is fak�bb, mell�k�n piszkoss�rga foltok figyelhet�k meg. Nem�ket csak az adult tollazatba t�rt�n� �tvedl�s ut�n lehet egy�rtelm�en meghat�rozni. A h�mek �neke a legbiztosabb ivari b�lyege az immatur egyedeknek.

Mozambiki csics�rke �l�helye

A mozambiki csics�rke a Szahar�t�l d�lre szinte minden�tt el�fordul Afrik�ban. Kifejezetten a sz�raz szavann�s ter�leteket kedveli, de el�fordul erd�s vid�keken �s mez�gazdas�gi ter�leteken is. Betelep�tett�k a Mauritiusra, Seychelle- �s Hawaii szigetekre, valamint Puerto Rico-ba. A BirdLife International szerint a "Legkisebb T�r�d�s" V�r�slist�s Kateg�ri�j�ba sorolhat� m�r 2004 �ta (IUCN Red List Category: LC, Least Concern). Glob�lis el�fordul�si ter�lete igen nagy, k�zel 9500000km2. A teljes popul�ci� nagys�ga nincs felm�rve, de feltehet�en igen nagy, mivel az elterjed�si ter�let�n k�z�ns�ges fajnak mondhat� (Fry and Keith 2004). A popul�ci� nagys�g�nak v�ltoz�si tendenci�ja sincs felm�rve, de feltehet�en nem k�zel�ti meg az "IUCN Red List" �ltal defini�lt cs�kken�si krit�rium k�sz�bszintj�t (a cs�kken�s t�bb mint 30%, 10 �ven vagy 3 gener�ci�n bel�l). Hab�r 1985 �ta t�bb, mint 2600000 vadon befogott mad�r van bejegyezve a nemzetk�zi kereskedelemben (UNEP-WCMC CITES Trade Database, 2005 janu�r).

Alfajok

   S. m. mozambicus:
   Alternat�v latin nevek: S. m. ictera, Serinus icterus songeae, S. m. madaraszi, Serinus madaraszi, S. m. songeae, S. m. gertrudis, Fringilla mozambica, Fringilla ictera, Ochrospiza mozambica,
   Elterjed�si ter�lete: Kenya �s Mozambik k�z�tti t�rs�g
   Jellemz� k�ls� jegyek: fejtet� sz�rk�s m�k-k�k sz�n�, a bajuszs�v fekete

   S. m. barbatus:
   Alternat�v latin nevek: S. m. pseudobarbatus, Serinus pseudobarbatus, Crithagra barbata
   Alternat�v angol n�v: Uganda Yellow-fronted Canary
   Elterjed�si ter�lete: Szud�n �s Kenya k�z�tti t�rs�g
   Jellemz� k�ls� jegyek: a fej�n nyoma sincs a sz�rke sz�nnek

   S. m. caniceps:
   Alternat�v latin nevek: S. m. hartlaubii, Linaria caniceps, Crithagra hartlaubii
   Alternat�v angol n�v: Senegal Yellow-fronted Canary
   Elterjed�si ter�lete: Szeneg�l �s Kamerun k�z�tti t�rs�g
   Jellemz� k�ls� jegyek: a toj� apr� foltocsk�kb�l �ll� nyakl�nca vil�gos sz�rke sz�n�, a fejtet� halv�nysz�rke sz�n�

   S. m. gommaensis:
   Elterjed�si ter�lete: Eti�pia

   S. m. granti:
   Elterjed�si ter�lete: Mozambik �s a D�l Afrikai K�zt�rsas�g k�z�tti t�rs�g
   Jellemz� k�ls� jegyek: a toj�nak alig kivehet� a nyaks�vja, a h�mnek vil�gossz�rke a bajuszs�vja

   S. m. grotei:
   Alternat�v latin n�v: S. m. aurifrons
   Alternat�v angol n�v: Sennar Yellow-fronted Canary
   Elterjed�si ter�lete: Szud�n �s Eti�pia
   Jellemz� k�ls� jegyek: a toj�nak kett�s nyakszalagja van, h�m vil�goss�rga rajzolatot visel a fej�n, a bajuszs�v palasz�rke

   S. m. punctigula:
   Alternat�v angol n�v: Cameroon Yellow-fronted Canary
   Elterjed�si ter�lete: Kamerun
   Jellemz� k�ls� jegyek: feh�r �ll �s torok

   S. m. samaliyae:
   Alternat�v latin n�v: S. m. intensus
   Elterjed�si ter�lete: Kong� �s Zambia k�z�tti t�rs�g

   S. m. santhome
   Alternat�v angol n�v: Sao Tome Yellow-fronted Canary
   Elterjed�si ter�lete: Sao Tom� szigete
   Jellemz� k�ls� jegyek: a fejtet� sz�rk�sbarna sz�n�

   S. m. tando
   Alternat�v angol n�v: Angola Yellow-fronted Canary
   Elterjed�si ter�lete: Kong� �s Angola k�z�tti t�rs�g

   S. m. vansoni
   Elterjed�si ter�lete: Angola, Nam�bia �s Zambia �ltal hat�rolt t�rs�g

Mozambiki csics�rke viselked�se

   Mer�sz, �l�nk, energikus, k�v�ncsi term�szet� mad�rk�k a mozambiki csics�rk�k. Gyors r�pt�k, j� man�verez� k�pess�g�k nagyobb volierben bontakozik ki. Kapcsolattart� hangjuk egy r�vid "csip", n�ha dupl�n "csip-csip". �leter�s �neke �ltal�ban magas hangokb�l �ll� dallamok f�z�re, melyet gyakran kan�rira eml�keztet� trill�k is tark�tj�k. Legal�bb t�z-tizenk�t mot�vumot fedeztem fel madaraim n�t�j�ban. Van k�zt�k, p�ld�ul h�vogat�, v�laszol�, ter�letbirtokl� �s term�szetesen udvarl� mot�vum is. �ltal�ban csak a h�m �nekesmadarak �nekelnek, de a mozambiki csics�rke toj�k a besz�desebb feh�rn�pek k�z� tartoznak, de a reperto�rjuk csak egy-k�t mot�vumb�l �ll. P�rz�si id�szakban sokkal intenz�vebben �nekelnek az udvarl� lovagok, mint az egyed�l tartott mag�nyos h�mek, akik viszont szinte eg�sz �vben folyamatosan �nekelgetnek.
   Nem javasolt t�bb p�r elhelyez�se egy l�gt�rben. Esetleg b�k�sebb d�szpintyf�l�kkel (zebrapinty, sir�lyka stb.) �sszez�rhat�; pintyf�l�kkel (kan�ri, sz�rke csics�rke stb.) �sszef�rhetetlens�g l�phet fel, k�l�n�sk�ppen k�lt�si szezonban. Ez nem csak a h�mekre �rtend�, a toj�k is kifejezetten agressz�vakk� v�lhatnak ilyenkor. A term�szetben k�lt�si id�szakban p�rokban, famili�ris csoportokban �lnek, t�li id�szakban nagyobb, 20-30 egyedb�l �ll� csapatokban k�borolnak. Fogs�gban ak�r 15 �vet is meg�lhetnek.

Tart�sa

   Alapvet�en k�nnyen, speci�lis ig�nyek n�lk�l tarthat�, sz�v�s, nem k�l�n�sebben k�nyes madarak ezek a mozambiki csics�rk�k. Nagy mozg�sig�ny�k miatt az elhelyez�s�k t�gasabb kalitk�ban, volierben javasolt. �prilist�l novemberig kerti r�pd�ben is tarthat�.
   A mozambiki csics�rk�k magev� madarak, ami azt jelenti, hogy t�pl�l�kuk alapj�t k�l�nb�z� magvak jelentik (k�lesf�l�k, f�nymag, muharmag). Azonban a madarak ig�nyelnek ezeken k�v�l olajos magvakat is (n�germag, kender). Standard kan�ri �s pinty magkever�k adhat� nekik egy-egy ar�nyban �sszekeverve sz�lesebb etet�t�lk�ban t�lalva, hogy jobban tudjanak a magok k�zt v�logatni. Ezt �rdemes kieg�sz�teni m�g egy kis kendermaggal �s n�germaggal (ezekkel cs�nj�n kell b�nni, mert szinte habzsolj�k �s mivel ezek olajos magvak, k�nnyen elh�zhatnak t�le a madaraink), muharmaggal valamint egy kis �tkez�si m�kkal. A f�rt�s k�lest is nagyon szeretik. Kapjanak m�g alma-, k�gy�uborka szeletet, �des paprikacsum�t, sal�ta-, ty�kh�r-, gyermekl�ncf� levelet. A k�l�nb�z� gazn�v�nyek bug�iban l�v� f�l�rett magokat is nagyon kedvelik (pl.: �tif�vek, diszn�par�j stb.). A toj�sos l�gyeles�g is n�lk�l�zhetetlen a v�ltozatos t�pl�l�sukhoz, amely �ltal�ban f�tt toj�sb�l �s egz�t�s granul�lt l�gyeles�gb�l �ll egy kis m�zzel �s sz�piareszel�kkel megf�szerezve. A cs�r�ztatott pintymagkever�ket is el�szeretettel fogyasztj�k.

Teny�szt�se

   Teny�szt�s�kh�z el�sz�r is term�szetesen n�lk�l�zhetetlen egy �sszehangolt 1-6 �ves p�r. Ez azt jelenti, hogy azonos �vszakban j�ttek a vil�gra, �gy azonos ritmusban ketyeg a biol�giai �r�juk. �n speciel jobban kedvelem a hazai term�szetes viszonylatokhoz igazodott csics�rke teny�sz-szezont (�prilis-augusztus), de az csak olyan domesztik�l�dott egyedekn�l lehets�ges, amelyek m�r �t�lltak erre a ciklusra, mert a term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt Afrik�ban a szeptembert�l m�rciusig terjed� id�szakban k�ltenek. A term�szetben nyitott f�szekben k�ltenek a mozambiki csics�rk�k. A f�szket a h�m �s a toj� egyar�nt �p�tik. �ltal�ban 3-4 toj�sb�l �ll egy f�szekalj. Az inkub�ci�s id� 13-14 nap. A f�szket a toj� �li, de a fi�kanevel�sbe a h�m is akt�van kiveszi a r�sz�t. A fi�k�k 17-20 napos korukban hagyj�k el a f�szket. Ezut�n m�g k�r�lbel�l k�t h�tig etetik a sz�l�k �ket, de ezalatt m�r r�l�pnek az �n�ll�sod�s �tj�ra. Mesters�ges k�r�lm�nyek k�z�tt a kev�s f�szekanyaggal el�b�lelt, nyitott kan�ri f�szekkosarakat el�szeretettel ig�nybe veszik. F�szekanyagk�nt f�sz�n�t �s kis pap�rvatta- vagy pap�rzsebkend� darabk�kat k�n�lhatunk fel nekik �s n�mi l�sz�rt. A k�lt�si id�szak kezdet�n gyakrabban kapjanak toj�sos l�gyeles�get, z�ldeles�get �s cs�r�ztatott magokat. A toj�srak�shoz elengedhetetlen a sz�piav�z, a fi�kanevel�shez pedig a lisztkukacok, amelyekb�l naponta t�bb mint egy tucatot is elfogyaszthatnak.

Forr�s: IDRE.hu