K�kapinty fajle�r�s:

 

k�kapinty (Bathilda/m�sutt Neochmia/ ruficauda - Binsenastrild - Red-faced Finch): Ausztr�lia �szaki tr�pikus t�jair�l ered ez a k�zismert, 11 cm nagys�g� d�szpintyf�le, mely az eur�pai teny�szetekben m�r-m�r h�ziasodott. 

Eredetileg k�t egym�st�l elk�l�n�l� �l�helyet tal�lunk, ahol az �v nagyobbik r�sz�n (�prilist�l okt�berig) nincs csapad�k, �s a h�m�rs�klet rendk�v�l magas. 40-45 fok Celsiusra is gyakran felk�szik a higanysz�l. Ekkor a n�v�nyzet szinte teljes eg�sz�ben ki�g, a f�k - kiv�ve az eukaliptuszokat - elhullajtj�k a lombjukat. Ezt az id�szakot r�vid es�s peri�dus v�ltja fel. Az �szaknyugatr�l �rkez� monszun az Indiai-�ce�n fel�l hozza az es�felh�ket. Ilyenkor �jra�led a veget�ci�, s elkezd�dik a k�lt�si id�ny, amikor is a k�kapintyek azonnal hozz�kezdenek a f�szek�p�t�shez.

 

G�mb�ly�, gyakran 3 cm falvastags�g� f�szket �p�tenek szinte a f�ldre v. eg�szen a magas f�k tetej�ig klb. magass�gokba.

A toj� a 3-6 toj�s�t 12-14 nap alatt k�lti ki, a fiatalok 3 hetes korukban rep�lnek ki, s a hatodik h�napra sz�nez�dnek ki.

A nagys�ga 11-13 cm. A cs�re, az arca a szem h�ts� vonal�ig (a h�mekn�l a f�lre h�z�d�an), a fejtet� �s a korm�nytollak pirosak, a farktollak bord�ba mennek �t, s a farkfed�k feh�r f�lk�r�vekkel d�sz�tettek. A fej pirosa a szemvonal alatt �s a nyak, vm. a torok z�ldessz�rke, s�rg�s tollai feh�r pettyekkel d�sz�tettek. A test alul s�rga, fel�l a tark�ig s�rg�sz�ld. A sz�rnyak barn�sak, az evez�k als�r�sze kivil�gosodik.

A t�rzsalakon bel�l akad egy v�ltozat, amelyn�l a fej piros maszkja kisebb �s kev�sb� �l�nk, a mell sz�rk�je pedig er�teljesebb. E mellett ismeretes a

B. r. clarescens,

amely alfaj jobban elk�l�n�l, ti. a fej �s a cs�r piros�t itt s�rga v�ltja fel. A s�rga �s a piroscs�r� keresztez�s�t ker�lni kell, mert az ut�dok kev�sb� tetszet�sek.

K�lt�sre b�rhat� m�r az egy �ves mad�r is, de biztos eredm�nyre csak a 2 �ves toj�kn�l sz�m�thatunk.

 Az �trendje megegyezik a t�bbi ausztr�liai d�szpinty�vel. 1860-ban mutatt�k be a londoni �llatkertben, s az�ta nagyon k�zkedvelt d�szpinty lett, �gysz�lv�n domesztik�l�dott.

A s�rgacs�r�, s�rgamaszkos v�ltozat mellett Wolfgang Fischer az Ausztr�liai d�szpintyek c. k�nyv�ben bemutatja a s�rgatarkav�ltozatot, melynek els�sorban a fej�n l�thatunk tiszta s�rga ter�leteket �s a k�z�ps� korm�nytollak is s�rg�k.

A vad t�pus �s a tarka keresztez�se 100 % vad t�pust eredm�nyez, melyek 50 %-a hordozza a tarkas�got. Az F1 gener�ci� egym�ssal p�ros�t�sa az F2 nemzed�kben (a Mendeli szab�lyoknak megfelel�en)

25 % vadt�pust,

25 % tark�t �s

50 % vadsz�n� hordoz�t eredm�nyez.